2010.11.03.- 2010.11.04. Ritz Carlton Hotel Company

Szerda:

Angol után ismételten elmentem föci órára, de a tanárnő megint nem volt sehol sem. A lengyel lányokkal össze is néztünk, mosolyogtunk egy sort, majd hazamentem. Otthon megcsináltam  a maradék húsból az ebédet. Citromos- tejbe pácolt kakukkfüves csirkét a salihoz. Szerintem a többieknél nem volt olyan átütő siker, de biztos ízlett nekik is. Déután kitakarítottam, aztán tanultam, és lényegében semmi más mára!

Csütörtök:

Reggel nyelv órán szépen haladtunk az anyaggal. Úgy érzem egyre jobban megy, de azért vannak még nehézségek. Az olasz lánnyal, egyre jobban kijövök, nagyon tündéri, meg a két barátnője is. Olyan jól össze szokott társaság lettünk mi. Mivel már a héten kétszer fordult elő, hogy nem volt föci órám, így ma már be sem mentem órára- lehet rosszul tettem, de van az a bizonyos női megérzés-. Hazamentem, picit tanultam, majd Dóri ösztönzésére rászántam maga arra, hogy fussunk. Már sötétedett mikor lementünkk, de kellemes idő volt. A parkban futottunk, ahol még Marcoval is még szeptemberben vagy októberben (nem emlékszem már rá, néha összefolynak a napok). Az első kör rémes volt, aztán egyre inkább belejöttem. Összesen három kört futottam le, de ez sokkal több volt, mint a múltkori, mivel a park egy része le volt zárva. Rendőrök álltak lenn, mivel készülődnek a Pápa érkezésére. Délután is, mikor jöttem haza nyelvről láttam fehér- sárga (Pápai színek) transzparenseket: „Bienvenido Benedictine” kiplakátolva. Nagyon- nagy a készülődés, még az utcákom a rossz, ingatag kövezetet is felszedték. Szóval futás…

Dóri tovább bírta nálam, ami nem meglepő, hiszen ő otthon a Margit-szigeten is szokott futni, de magamhoz képest ez sem rossz. Lenyújtottam, és bevártuk egymást. Hazafelé futottunk, hogy ne fázzunk meg. Bejöttem a nappaliba míg Dóri lefürdött, mikot megszólalt a csengő. Jött főbérlőnk Carmen. Annyira aranyos, egy rossz szót nem tudok mondani rá, de ő is azt mondta, hogy nálunk jobb albérlők nincsenek! Nagyon megszerettem Carment, tündéri, kis vékonyka-> iszonyú vékony, belevaló tanárnéni, aki Vigoban él. Jött hozzánk, mert a helyemre jön majd decembertől Razvan. Olyan feltétellel vettük ki a lakást, hogyha mi elmegyünk, a helyünkre kell valakit szerezni. Dóri nagyon rendes volt, és beszélgetett Razvannal, hogy nem akarna-e ide jönni, ezzel én is jól járok, mivel a decembert nem kell teljes egészében kifizetnem (jó már kifizettem, de a kaucióból többet kapok vissza majd!!). Jött Razvan is és megköttetett a szerződés! Immár ő is hivatalos lakó december elsejei kezdettel.

Egyébként a mai nap a hivatalos okmányok napja! Miután hazértem suliból nagy meglepetés fogadott. Kaptam egy szerződést. Május másodikától hivatalosan is a Tenerifei Ritz Carlton Szálloda munkatársa leszek a „Spa Division”-ben, egészen augusztus másodikáig. El sem hiszem, hogy sikerült!!! Ilyen gyakornoki posztot nem mindenki kap, ezzel elindulhat a karrierem!!! De jó is lenne, végre! Ilyen izgatott állapotban feküdtem le, még mindig nem hiszem el, erre aludni kell! 

Itt a szálloda linkje, gyönyörködjetek: www.abamahotelresort.com
Este gyorsan mindenki elkészült, mert Dóriék szaktársait vártuk vendégségbe. Este tízkor jöttek is az első vendégek. Ami meglepő volt, hogy mindenki hozott magával valamit, az egyik idősebb szaktárs még palacsintát is hozott (tortilla de española-t), de kaptunk chipszet és colát is. Beszélgettünk a nappaliban mindenféléről, de ők főleg iskolai dolgokról, bár szóba került még Oroszország is (a II. világháború ideje alatt szétlőtték a wc-t mert nem tudták mi az, ennyire primitívek). Nagyon szimpatikus volt egy lány főleg, de senkire nem tudok rosszat mondani. Kimentünk a konyhába és csináltunk tapast: valamelyik fiú hozott kolbászt, azt szeltük fel és kenyérrel kínáltuk, hozzá készítettünk Sangríát is, és a tortilla. Éjfél körül már szép számmal voltunk a nappaliban, olyan egy óra körül éreztem úgy, hogy nem tudok témához szólni, ráadásul túl sok dolog történt ma, így úgy voltam vele, jobb, ha ledőlök. Még emésztettem a nap eseményeit, a szállodát!! 

BESOS (L)