2010. november 14., vasárnap

2010.11.14.


Vasárnap:
Reggel Dóri olyan fél tíz körül ment el. Előtte még megcsináltam a reggelinket- frissen facsart narancslé, müzlivel (nekem ez az aktívia joghurt nem jön be, nagyon édes, otthon szerintem sokkal jobb, és változatosabb). Telefonált még közben Dóri Carmennek, hogy milyen reggelizős helyet ajánlana a „csipet-csapatnak” majd elment. Én elmosogattam, bedobtam egy adag szennyest, és intéztem a dolgaimat. Senkinek nem akaródzott a felkelés, de olyan fél négy körül végre mocorgást hallottam. Megterveztük a napot azért mi is. Ma kultúrálódunk és bebarangoljuk Santiagot. Gyors készülődés, hajmosás és indulás. Eljutottunk a katedrálishoz, bent nem voltak sokan, de a katedrális azon részén ahol a szobor van, na ott tolongott a nép. Úgy döntöttünk, hogy vagyunk mi még itt eleget, ezért ezt a sort inkább meghagyjuk másoknak. Csináltunk fényképet a katedrális oldali részéről, majd megkértünk egy járókelőt, hogy ő is fotózzon le minket. Na, nem jóra esett a választásunk. A hölgyemény, hogy is fogalmazzak…. elég spicces állapotban volt, és nem volt kellemes „illata” (na ez így tökéletesen szalonképes), de nem volt neki elég, hogy csinálhatott rólunk képet, még ő is akart szerepelni a képeken. Hát köszönjük nem, őt nem mutogatnám a gyerekeimnek, unokáimnak a jövőben! J
Haza fele kitaláltuk, hogy sütizzünk valahol. Mindig eltévesztem a dolgokat, mert itt a kávézó nem az, mint nálunk. Ha mi otthon betérünk egy kávézóba kapunk kávét, sütit, teát. Itt a kávézóban kaphatunk sört, bort, rövidet- vagyis egy rendes kocsmázó tapasokkal a „cafeteria”, de hát ahány ház, annyi szokás, nem igaz?
Nem maradt más választás bementünk abba a kávézóba, ami már az én törzshelyem, hivatalosan is. Oké, hogy semmi nincs nyitva vasárnap Santiagoban, de most már tudom, hogy a fiatalság nagy része, hova bújik el ilyenkor. Pontosan egy ilyen sütizős helyre. Nagyon sok fiatal volt itt, jó volt elvegyülni köztük. Gábor hagyományos gofrit kért sok csokiöntettel és tejszínhabbal, én málnás sajttortát, ami nem volt, így maradt a sima sajttorta- de ez is nagyon jó választásnak bizonyult. Kis boldogság volt ez a szakadó esőben, mert  kinn sajnos eleredt az eső. Otthon senki nem volt, így kitaláltuk, hogy filmezünk, választásunk pedig a Férj és Férj cimű Adam Sandler filmre esett.
Link, ha valakit érdekelne a film: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=83788
Dóri a film vége felé hazajött és mint akit kicseréltek úgy fel volt töltődve. Nagyon jó volt hallgatni. A Coruñaban van egy hatalmas akvárium, ahova a belépés most ingyenes volt, foghattak tengeri csillagot is, és egészen közel lehettek a tengeri élőlényekhez. Mesélte még, hogy miket ettek: szent jakab kagylót, tintahalat tintájában, fésüs kagylót, polipot…. (tudom, most sokan fintorognak, de amíg nem kóstolja az ember, nem tudja milyen is a finom, egészséges falat) J
Este azonban bekövetkezett a tragédia. Dóri nagyon rosszul lett, szegénnyel egész éjszaka virrasztottam, de hát mindenkinek jól jön ilyenkor egy váll, akin sírhat, vagy egy segítőkéz aki segít a bajban, ezt éreztem kötelességemnek, remélem nem lesz semmi baj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése